Balatoni baleset

Amikor oda értünk sütött a nap, meleg volt és még a víz is egész kellemes volt. Az időjósok azt mondták jó idő lesz, mi meg gyermeki egyszerűséggel elhittük nekik. Miután lepakoltunk és átrendeztük a házat, hogy mind a heten elférjünk lementünk úszni egyet ha már ilyen jó időnk van. A parton voltunk legalább 4 órát, sajnos többet nem tudtunk lent leni, mert Bora olyan álmos volt, hogy elaludt este 11 körül. Nem sikerült felkelteni, úgyhogy Zozó bevállalta, hogy ölben haza viszi. Bár félúton cseréltek Levivel, mert Zozó állítása szerint idézem: "Bora marha nehéz, leadhatna pár kilót". Az nem tudom, hogy arról a lányról beszélt aki modell,  és ha talán van 40 kg akkor sokat mondtam. 

A második napunkat is a strandon kezdtük, de olyan szinten, hogy reggeliztünk és FOGAT MOSTUNK strand területén. A húgom egész nap bele se ment a vízbe, a kis szőke szépség egész nap napozott. Nem azt mondtam, hogy ez baj, mert hát nekem sem volt kedvem bemenni a vízbe Levi drága meg kint maradt velem. De egy idő után elege lett a napozásból, felkapott és bevitt a vízbe. Valahogy így telt a szombatunk.
A vasárnapra nem éppen emlékszem. Ne higgyétek azt, hogy lerészegedtem vagy beszívtam semmi ilyenről még csak szó sem volt. Az az utolsó emlékem, hogy reggel megyek ki a WC-re és megcsúszok, és utána se hang se kép. Délután a Veszprémi kórházban ébredtem, ahol anya szúrós szemmel figyelt. 
- Kislányom nem megmondtam, hogy vigyáz a húgodra! Te meg itt fekszel egy kórházban amikor rá kéne figyelni. Arról meg ne is beszéljünk, hogy éppen Szulejmánt nézetem amikor hívtak, hogy itt vagy. Én meg persze mint jó anya jöttem ahogy tudtam, de most nem tudom mi történt.
Ezzel a végszóval elviharzott és Levi jött be helyette.
- Végre egy értelmes emberi lény - sóhajtottam fel - meddig voltam eszméletlen?
- Úgy 7 órát. Az orvosok azt mondták kisebb agyrázkódásod van de semmi súlyosabb.
- Hála az égnek!
Annyi volt a Balcsis kiruccanásunknak. Kicsit bűntudatom volt, hogy miattam nem maradtunk tovább. Azért kár érte:(( 

Irány a balaton

Június utolsó napjaiban Levivel kitaláltuk, hogy lemegyünk a balatoni nyaralójukba, de először engedélyt kellet kérnünk a szüleimtől. Ami mondhatni elég könnyen ment.
- Anya, Levivel elmennénk a nyaralójukba.
- Aha, jó persze menjetek csak.
- Zozó is jöhet?
- Aha, aha persze menjetek csak.
Ahogy már említettem csak úgy árad a szeretet a szüleimből. Más szülő aggódva kérdezné "lesznek ott felnőttek is". Arról meg ne is beszéljünk, hogy Levi is rájuk van bízva mert a szülei nincsenek otthon. Az apukája üzleti úton van, az anyukája pedig a nagyszülőket látogatja meg. Szerintem már elfelejtették, hogy rájuk bízták Levit, na mindegy végül is mi jártunk jól.
Nekünk meg persze több se kellet., már írtam is az SMS-t Borának.

• Zoé üzenete. Kiruccanunk a Balcsira, jössz!?
• Bora üzenete: Mikor?
• Zoé üzenete: Most.
• Bora üzenete: Persze, már pakolok is. Meddig maradunk?
• Zoé üzenete: Ma van péntek, akkor hétfő reggelig.
• Bora üzenete: Oksa mindjárt ott vagyok nálatok.

Mire Bora megérkezett mindenki készen volt. Indultunk is volna ha, egy nyávogó hang így nem szólt volna:

- Ti meg hová mentek nélkülem?

- Mi közöd van hozzá Kloé? - válaszoltam.

- Az, hogy én is megyek!

- Na már csak ez kellet! - súgtam Levi fülébe nagyot sóhajtva.

Napnyugta volt már mire Kloé összeszedte a dolgait, na meg persze a pasiját meg a barátnőjét. Amit kicsit furcsálltam, hogy anya elengedte velünk. Tehát így heten elindultunk a Balatonra egyenesen Szigligetre. Szerencsére még elértük az utolsó buszunkat.........

Szülői szeretet

A június vége a szokásosan telt el. Puccos névnapi bulit csaptak a szüleink a kedvenc gyereküknek, drága ajándékokkal, rengeteg vendégel. DE KÖNYÖRGÖK CSAK NÉVNAPJA VOLT! Persze mi sem úsztuk meg, hogy olcsó neves bögrét vagy, hogy valami hasonlót meglepetést vegyünk Kloénak. Így Zozóval összedobtunk a vadonatúj MP4-re, ami most jött ki a boltokba. Mert a hárpia megmondta, hogy más ajándékkal ne is álljunk elé, vagy különben hisztirohamot kap, és mi Zozóval mehetünk ki lakni a kutyaólba (mondjuk ezt nem értettem, mert NINCS is kutyánk!!!). Mikor odaadtuk az ajándékát csak egy amolyan „jól tettétek, hogy ezt vettétek, és nem valami kacatot” mosoly ült ki az arcára. Nekünk ez tízezer forintunkba került, és mégis csak ennyit kaptunk, pedig jól tudta, hogy olyan áron lehet kapni mint az aranyat. Mondjuk mi ezt már rég megszoktuk. Az ünnepekkel is ez a helyzet nekünk drága ajándékot kell adnunk neki, de fordítva már nem igaz, mert anyu neki azt mondja vegyen nekünk valami olcsót, mert mi ketten vagyunk. Itt bukik ki, hogy az csak téveszme, hogy minden szülő egyenlően szereti a gyerekeit, és akkor még tudnák mondani rengeteg példát:

1. Míg neki anyu Mayo Chix-ben vásárol, addig nekünk a C&A-ban(nem mintha bajom lenne vele, ott is jó dolgok vannak, de azért mégis csak kétszer olyan drága a Mayo Chix).

2. Míg ő Iphone 5-jével menőzik, mi teljesen jól megvagyunk a Sony Xperia M-ünkel.

Ha pedig megemlítjük anyuéknak ezeket a dolgokat, akkor kiakadnak, és csak annyit mondanak,hogy „ez nem igaz, mert mi ugyanannyira szeretünk benneteket”.

Nyári szünet

A nyári szünet valahol ott kezdődött, hogy befejeztük a nyolcadik osztályt és elballagtunk mindannyian: Zozó, Levi, Bora és én, meg persze a többi huszonhét fő a 8.B-ből, ja és a 8.A na de ők kit izgatnak? És kezdődött a nyári szünet, izgultunk, hogy egy iskolába vegyenek fel minket, görcsöltünk, hogy milyen lesz az új osztály, reménykedtünk, hogy minden úgy legyen ahogy akartuk. Úgy voltunk vele, hogy ez a nyár is olyan lesz mint a többi, eltelik. De minden másképp alakult mint gondoltuk volna.....

Csipet-csapat

Az én nevem Zoé, Makai Zoé. Tizennégy éves vagyok. Barna hajam van, és kék szemem.  A családommal Szentendrén lakunk egy ikerházba, aminek a másik részén a legjobb barátomék laknak, Leviék.

( legelöl a mi házunk, mellette Leviéké )

Leviről annyit mondanék, hogy teljesen őrült. Óvoda óta ismerem és azóta puszipajtások vagyunk. Egy közös falunk is van egy ajtóval amin bármikor átmehetünk a másikhoz (persze ha valamelyikünk bezárja kulccsal, azt a másik tiszteletben tartja és nem ront be a szomszéd szobába).De teljesen csak ikertestvérem tud kiegészíteni. Zénó vagyis Zozó, mindig mellettem állt bármi is történt velem/velünk. Ő sem teljesen komplett, ha nincs semmi dráma, akkor biztos egymás agyát húzzuk, de akkor sem tudnék nála jobb tesót találni ő a legjobb báty (idősebb nálam öt perccel) . Nem úgy mint édes, aranyos húgom akinél nagyobb zsarnokot nem ismerek. Még csak tizenkét éves, de az ego-ja óriási. Nem elég neki, hogy a szüleink imádják és mindent megkap, és mégis mindig mi vagyunk a szemetek. Nála csak a kiállhatatlan barátnője rosszabb a kis Kíra, és akkor még nem beszéltem a pasijáról Olivérről. De mint minden tizennégy éves lánynak nekem is kell egy legjobb barátnő akinek elmesélhetek bármi szaftos, lányos dolgot, mert hát ilyenekkel mégsem terhelhetem szegény Levi agyát, így is nehéz a felfogása nemhogy ha még ilyenekkel traktálni. Úgyhogy itt van nekem ilyen célokra Bora aki mindig meghallgat.