SzülinapiBuli (2. rész)

Hogy is szokták mondani, hogy kinyírom a húgom? Ja igen, megvan! Kloé az Isten verjen meg, ha megtalállak, kitekerem a nyakad! Nem elég, hogy megrendezte nekünk ezt a „fergeteges” bulit, ő látványosan jól érezte magát. Fogta a kis pasiját és elmentek moziba, azóta se láttam. Ha hazajön én esküszöm megfojtom!

Mint már említettem, megtaláltam Levit, és én persze úgy voltam vele, hogy most komolyan el kell beszélgetnünk pár dologról. Kiengedtem karjaim közül, és megvártam míg a szemembe néz.

- Levi!

- Igen?

- Hogy tehetted ezt velem?

- Mit?

- Ezt, ami itt van körülöttünk!

- Mi van körülöttünk?

- Ne csinálj úgy mintha hülye lennél, mert tudom, hogy nem vagy az! De ha mégis, akkor csak szólj!

- Most mi bajod van, tök jó a buli?!

- Pataki Levente!

- Szóltál?

- Ááá, ma mindenki megőrült? - már éppen elakartam menni mikor.

- Figyelj, Zoé! Elakartam kerülni ezt a beszélgetést, de úgy látom, mindenképp meg kell ejtenünk. Próbáltam lebeszélni anyud, de közölte velem, hogyha Kloé azt mondta 60-as évek buli, akkor neki fog hinni, és nem nekem. Én meg persze tudtam, hogy te tök pipa leszel rám. Csodálkoztam is, hogy mikor megláttál, nem ordibálni kezdtél, hanem megöleltél.

- Örömtáncot fogok járni, ha elköltözök ebből a házból! Azt meg nem tudom, hogy honnét vetted, hogy én haragudni fogok rád. Mikor volt olyan, hogy én haragudtam rád azért, amit nem is te csináltál?

- Akkor az is az én hibám volt, hogy tavaly szakítottál Rolival, és engem hibáztattál, mert nem védtelek meg. Miközben én már az elején szóltam, ha össze jössz vele, abból csak baj lesz!

- Jól van na! Bocsánat századszorra is!

- Semmi baj! Az lehet, hogy Tomot láttam?

- Igen. Megkeressük?

- Aha, gyere!

Úgyhogy elmentünk Tom felfedező túrára. Végül is megtaláltuk Zozó szobájában. Azt mondta szó szerint „Nem bírja a fülem a Beatles-t , szerintem hallás károsodást szenvedtem tőle!”. Próbáltuk megnyugtattuk, hogy a Beatles nem okoz maradandó károsodást, de ő tovább játszotta a süketet. Megoldásként az ikrem hangfalán Pitbullt maximumra tekertem, és elkezdtem Tommal üvöltözni, hogy így már jobb-e. Valószínűleg hatott a gyógyszer, mert utána már normálisan lehetett beszélgetni vele. Kiderült, hogy azért jött haza idő előtt, mert meghalt a nagymamája. Szegényt nagyon sajnálom, anyukája öt éves korában hagyta el az élők sorát. Ő nevelte Tomot, és nagyon szoros kapcsolat volt közötük. Most is anyukája nővérénél volt. Anyukája halála után, a bíróság apukájának ítélte, aki közben megházasodott, és született egy fia, aki ugyebár Olivérke. Csak a kis baráti körünk tudja az egész sztorit a bonyolultnak mondható életéről. A többi embernek csak a nyilvánvaló dolgokat mondja mint pl.: apukájával él, van egy féltesója stb...

Visszatérve a bulihoz, mi öten Bora, Levi, Tom, Zozó, és én lapultunk a szobában a buli végéig. Amúgy Bora meg Zozó úgy kerültek a szobába, hogy Tom sztorija közepén megjelentek az ajtóban, hogy „a nyugdíjas klub megjelent a bulin”, és igen ezt tényleg szó szerint kell érteni, a bulinkon tényleg ott volt a nyugdíjas klub. Csöndben beszélgettünk a szobában, és reménykedtünk, hogy úgy belefeledkeztek a bulizásba, hogy észre se veszik, hogy az ünnepeltek eltűntek.

Igazunk lett, még a tortát is megették nélkülünk. Aztán hívott a nagyi, hogy „ilyen jót legutoljára lánykorában bulizott”, magyarul szörnyű volt a bulink. Biztos vagyok benne, hogy ezt a bulit még évekig emlegetni fogják.......