2014. május 29., csütörtök

Csókos szombat este

Egy extrém hosszú részel jövök egy kis kimaradás után ;)

Szombat... Megpróbálom röviden és tömören elmondani a történteket. Délelőtt punnyadtunk a nappaliban a tv előtt. Aztán Tomnak támadt egy jó ötlete, amin meg is lepődtem nem gondoltam volna, hogy néha gondolkozik is...
- Tudjátok mi jutott eszembe? - kérdezte Tom.
- Nem, de biztos elmondod – válaszoltam.
- Mi lenne, ha bulit tartanánk. Hiszen úgy is elszúrtátok a bulitokat, és ez lehetne valami szülinapi házibuli.
- Egy nem mi szúrtuk el a bulink, kettő anyáék kinyírnak minket ha bulit tartunk a tudtuk nélkül.
- Ugyan már Zoé, mióta érdekel téged anyáék véleménye? - vont kérdőre Zozó.
- Igaz, de a legutóbbi buli után senki sem akarna eljönni – ellenkeztem továbbra is.
- Elfognak jönni, hidd el! - karolt át Tom.
- Szállj le rólam – söpörtem le a karját a vállamról.
- Szerintem is jó lenne egy buli – helyeselt Bora.
- Már te is melléjük állsz – ráztam a fejem.
- Igazából én is jó ötletnek tartom – mondta Levi.
- Ezt nem hiszem el!
- Zoé most mért ne? Nincs itthon Kloé sem. Anyáék keddig nem jönnek haza. Teljesen magunkra hagytak, arról meg ne is beszéljünk, hogy a nagyi el se jött.
- Tudjátok mit csináljatok amit akartok!
Hozzátenném, hogy ezt a mondatot nagyon megbántam. Este 7-kor a bejárati ajtón Kloé rontott be.
- Ezt, hogy képzeltétek?
- Már megint mi bajod van? - kérdeztem vissza.
- Bulit akartatok rendezni a tudtom nélkül. Hát képzeljétek nem jött össze. Éppen Olivérrel sétáltunk, mikor üzit kapott, hogy idézem „Gyere el fergeteges buli lesz, Makaiéknál találkozunk! (nyugodtan hozz magaddal bárkit)”.
- Meghívtad az öcsédet – pislogtam Tomra (ők sem éppen szeretik egymást)
- Az összes facebook ismerősöm meghívtam, kivéve Kloét.
- Jézusom. Hány ismerősöd is van?
- 328. Ne izgulj úgy sem jön el mindenki!
- Kézfeltartással jelezze aki még meghívta az összes ismerőét!
Mihelyt kimondtam az utolsó szót is mindenki keze a magasba repült, még Levié is!
- Atya ég! - fogtam a fejem.
- És engem nem hívott meg senki! - kapta fel a vizet a húgom.
- Ne most Kloé!
Már nem tudtam mit tenni a katasztrófa ellen, úgyhogy beletörődtem, hogy szét fogják szedni a házat. Annyit óvintézkedést azért tettem, hogy a törékeny dolgokat eltettem, és a bútorokat a fiúk a falakhoz tolták.
Nyolckor megérkezett a tömeg. Szerintem többen voltak mint az oroszok... Láttam deszkás srácokat. Az egyik nagyon helyes volt, majd megkérdezem Zozót, hogy hívják. Láttam jazz balettos lányokat, akikkel együtt táncolok. Láttam a volt osztálytársaimat, és a másik osztályt is azaz az évfolyamtársaimat. Meg egyéb számomra ismeretlen alakok is eljöttek.
Levivel beszélgettem, amikor azt hittem fejbe lövöm magam. Mivel csak nekem lehet olyan pechem, hogy a saját bulimra eljön az exem.
- Roli te meg mit keresel itt? - támadtam neki.
- Mi közöd van hozzá aranyom?
- Például, hogy az én házamban vagy.
- Engem meghívtak ide!
- Adok két percet, hogy elmenj. Szedd a lábaid!
- Ne akarj balhét kicsi Zoé.
- Te ne akarj balhét Roli – állt ki mellettem Levi.
- És meg jött a szőke herceg...
- Nem járunk, fogd már fel! - mondtam lenézően.
- De ha jól emlékszem miatta szakítottunk!
- Nem miatta, hanem miattad!
- Roli menny el, míg szépen kérem! - mondta Levi.
- Mért különben mi lesz, futsz a mamihoz és megmondasz?
- Roli nem vagyunk már három évesek, hagyd eszt abba!
Roli Levi unokatestvére anyai ágon. Levi mutatott be Rolinak. Szólt, hogy nem jó ötlet összejönni vele, mert Roli egy alattomos dög. Én ennek ellenére összejöttem vele, és emiatt összevesztem Levivel. Amikor pedig szakítottunk Rolival, azt hajtogatta Levi, „hogy én megmondtam”.
- Nem fogom abba hagyni!
- Akkor másképp fogalmazok, hagyd békén Zoét!
- Nem, és tudod mit – azzal a lendülettel smárolt le Roli, én pedig ellöktem magamtól.
- Roli ez azért már több a soknál! - figyelmeztette Levi.
- Óóó tényleg – ezzel egymásnak estek, én meg tétlenül álltam és nem tudtam mit tenni. Szerencsére Zozó és Bora pont felénk tartottak.
- Zozó ezek szétszedik egymást!
- Kik?
- Hát Levi meg Roli!
- Mit keres itt Roli?
- Nem tudom – a sírógörcs kerülgetett.
Bora megölelt és a fülembe súgta:
- Nem lesz semmi baja Levinek, megvédi magát!
Ő is tudta, hogy nem Rolit féltem. Talán még a vak is látta volna, hogy én Levit féltettem és nem Rolit.
Levinek és Zozónak sikerült elküldenie Rolit és a haverjait. Kezdtek elcsitulni a dolgok. Egy kis körben táncoltunk öten Bora Levi Tom Zozó és én. Egyszer csak Zozó ölbe vett, és a hátsókert felé kezdett sétálni.
- Hová viszel?
- Majd meglátod!
A medence előtt Zozó megállt. Tudtam ezután mi következik, úgyhogy erősen belekapaszkodtam a nyakába. Sajnos sikerült levakarnia magáról, és beledobnia a vízbe.
- Ezt mért kaptam?
- Te akartál medencés bulit, most megkaptad – mosolygott rám.
- Mikor akartam én medencés bulit?
- Szülinapunkra.
- Tényleg. Kezd hideg lenni. Segíts kijönni – nyújtotta a kezét, de mire rájött alattomos tervemre ő is a medencében volt.
- És én ezt mért kaptam? - nézett rám kérdően.
- Én úgy emlékszem közösen találtuk ki a medencés partyt – összenéztünk és egy jót nevettünk a hülyeségünkön.
- Bomba – üvöltött Tom, és már a vízben is volt.
- Én is jöhetek? - kérdezte Bora.
- Gyere csak! - majd Zozó segített neki bejönni, és adott neki egy csókot.
- Te nem jössz be Levi!
- Nem terveztem. Most zseléztem be a hajam – túrt bele a hajába.
- Akkor segíts ki! - nyújtottam a kezem.
- Én ezt nem veszem be!
- Hidd el nekem be fogsz te jönni – kimásztam, és belöktem a vízbe.
- Csak a kedvedért jöttem be – ölelt át.
Utána felmentünk. Ruhát cseréltünk, már aki tehette. Én adtam egy piros pólót meg egy rövidnacit Borának.
Mikor lementünk, megrémisztett a látvány ami elém tárult. Kloé lefagyva állt, a sírógörcs kerülgette. Ez azért is volt fura, mert Kloét nem láttam sírni egész pici kora óta. Teljesen ki volt készülve.
- Mi a baj Kloé? - azért mégis csak a testvérem... Nem kaptam választ, de már láttam is, hogy mi a baj. A vérnyomásom az egekbe szökött. Olivér és Noncsi csókolóztak, és úgy elvoltak egymással, hogy észre se vették Kloét. Megöleltem a húgom(ilyen is régen volt). Dobtam egy sms-t Tomnak, hogy jöjjön, mert akadt egy kis gond az öcsikéjével. Tom egy perc múlva meg is érkezett, és egy kicsit ő is meglepőd a látványon. Lerángatta az öccsét Noncsiról, és elkezdte kiosztani.
- Ezt hogyan gondoltad? Megcsalod a legjobb barátom húgát, az állítólagos szerelmedet.
- Ki vagy te, hogy csak így parancsolgatsz nekem?
- Képzeld Olivér a bátyád vagyok.
- Ja, a szegény fiú akit a saját anyám jobban szeret mint engem, csak azért mert neked meghalt az anyád. Te vagy a kis kedvenc otthon...
- Ne tereld el a témát!
- Mi van rosszul esik, ha a halott anyádról beszélek.
- Itt az a kérdés, hogy mért csalod meg a barátnődet?
- Nekem van ennél egy jobb kérdésem. Mi közöd van hozzá?
- Na gyere! - majd karon ragadta, és ha jól sejtem haza vitte, mert a bejárati ajtó fel hurcolta.
- Szerintem jobban teszed ha te is elmész Noncsi! - mondtam még mindig a húgom ölelgetve.
- Tudom mi esne neked most jól – mondtam.
- Na mi?
- Egy barát.
- Melyikre gondolsz, amelyik csókolózott a fiúmmal?
- Henire gondolok.
- Szerinted még beszél velem, azok után amiket a fejéhez vágtam.
- Muszáj lesz neki! Menny fel a szobádba én megkeresem Henit, valahol láttam a tömegben...
- Rendben – mondta szomorúan.
Felvánszorgott a lépcsőn, én meg elmentem megkeresni Henit. Henit Kloé egész kicsi kora óta ismeri. Annyira, hogy egy napon születtek ugyanabban a kórházban. Két éve összevesztek, és azóta nem beszéltek egymással. Elég gyorsan kiszúrtam, mert mint mindig a hippi stílusát most is elővette.
- Heni! - örültem meg neki.
- Szia Zoé – ölelt meg – hogy vagy.
- Kösz jól, de tudod ki nincs jól!?
- Ki?
- Kloé.
- Mért mi van vele, összeomlott a kis álomvilága.
- Igen, honnét tudtad?
- Megérzés.
- Béküljetek ki, és vigasztald meg légyszí!
- Tudod mit, legyen. Gondolom a szobájában van.
- Igen ott van.
Heni elment. Én meg mint aki jól végezte dolgát leültem a kanapéra, és élveztem a zenét. Nem sokkal később Tom ült le mellém.
- Mi van az öcséddel?
- Apa meg fogja ölni, vagyis szerintem...
- Értem.
- És Kloé.
- Megvan éppen Henivel beszélget.
- Kibékültek?
- Igen, hála nekem.
- És mi a helyzet kettőnkkel? - kacsintott rám.
- Még mindig nincs olyan, hogy mi ketten.

Nem hagyta magát, felém hajolt és meg akart csókolni, persze mint mindig csak hülyülésből. Én meg úgy gondoltam ez az este már nem lehet rosszabb, úgyhogy egye fene megcsókolom. Igazából nem éreztem semmi különöset mikor csókolóztunk. Az is igaz inkább volt szájra puszi mint csók, de akkor se éreztem semmit. Újra kiderült, hogy nem lesz soha semmi köztünk. Majd, hogy még jobban fokozzuk az este izgalmait, Levinek is a csóknál kellet megjelennie. A tipikus „csalódtam benned” arca jelent meg, majd megfordult és elment.
- Akkor most járunk – kérdezte Tom.
- Nem Tom nem járunk.
- Ne már!
Felugrottam és Levi után futottam.
- Levi állj meg! - megfordult.
- Most komolyan, Tom?
- Meg tudom magyarázni.
- Mért pont Tom?
- Mért az jobb lenne ha téged csókolgatnálak?
- Egy fokkal biztos jobb, minthogy Tom.
- Tudod mit.
Az estémnek annyi, mért ne tegyem még jobban tönkre gondoltam. Közelebb léptem Levihez és megcsókoltam, amolyan szájra puszi módra. Ezzel még semmi probléma, csakhogy éreztem valami különlegeset amit Tomnál hiányoltam, valamit ami nem barátság érzése.
- Így már jobb? - kérdeztem.
- Te most megcsókoltál? - szegény még sokk alatt volt.
- Igen. Te mondtad, hogy az jobb lenne, hogyha téged csókolgatnálak.
- Nem gondoltam, hogy meg is teszed.
- Akkor rosszul gondoltad.
- Most tudod, hogy tönkre tetted a barátságunk.
- Mér tettem volna?
- Mert megcsókoltál.
- Ugyan már más emberek is csókolóznak mi mért ne?
- Ha megcsókold Borát elhiszem.
- Csókoljam meg a barátnőm?
- Igen.
- Legyen – akkor azt reméltem, el tudom felejteni majd az estét, ha mindent elszúrok. Megkerestük Borát aki persze Zozóval volt mikor megtaláltuk.
- Elrabolhatom egy pillanatra Borát – kérdeztem Zozót.
- Persze.
- Jó, de tényleg csak egy pillanat lesz.
Úgy csináltam mintha megcsókolnám Borát, akit előtte beavattam a dologba. Valami módon mentenem kellet a barátságom Levivel. Zozó lefagyott.
- Most már elhiszed Levi? - vontam kérdőre.
- Meg győztél, de erről még beszélni fogunk.
- Aha persze. Amúgy mi baja van Zozónak?
- Sokkot kapott, mivel látta a barátnőjét és az ikertestvérét csókolózni.
- Igaz én is sokkot kapnék ha csókolóznál Zozóval.
- Ettől nem kell félni, mert ez nem fog előfordulni.
Az este folyamán senkit sem kaptam le, szerencsére. Reggel 5-kor ment haza az utolsó ember. Pechünkre hívtak anyáék, hogy előbb jönnek haza. Hétfő reggel érnek haza, úgyhogy irány pakolni!
Ez volt a mi ki csókos szombat esténk. Ez is csak velem történhetett meg.  

5 megjegyzés:

  1. Az a szemét Roli....na meg a kis hülye Olivérke! Komolyan megtépném mind a kettőt! Na és ez most hogy van....Zoé érez valami többet barátságnál Levi iránt? Hozd a kövit, mert nem birok várni!!! Imádom, és egyre jobban beleszeretek a történetedbe! Puszyyy :* <3

    VálaszTörlés
  2. Hát ez most elég bonyolult mert Zoénak fontos a barátsága Levivel.

    VálaszTörlés
  3. Hát ezt jól bekavartan barátnőm! :) Ennél jobban talán nem is lehetett volna. Sok lelki erőt és egészséget kívánok ahhoz ,hogy megfelelően kibogozd a szálakat! :P

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó az út rész! Köviiii!

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm! Am meg már tudom, hogy bogozzam ki a szálakat, ne félts engem!

    VálaszTörlés