Szülinap

Vasárnap otthon voltunk egész nap. Csak 10 email/sms-t kaptam, hogy a nyugdíjas klub bulit rendez, és minket akik azt a szuper 60-as évek bulit rendezték szívesen látnak. Most kijelentem én nem vagyok hajlandó nyugdíjas buliba menni!

Kb. este tízig volt nálunk Levi, utána elment, mert szerinte "akkorát ásítottam, hogy belefért volna a feje", így hát lefeküdtem aludni,és tizenegykor felébredtem a telefonom csörgésére. A kijelzőn Bora neve állt.

- Szia Bora mit akarsz ilyenkor? - ásítottam a telefonba.

- Boldog szülinapot!

- Még csak tizenegy óra van!

- Hülye óra! Akkor mindegy szia!

- Szia.

Próbáltam vissza aludni, de nem tudtam. Az álom elszökött a szememből. Az ölembe vettem a laptopom, és megnéztem, hogy online van-e valaki. Pechem volt, még a legnagyobb kockákat se találtam online. Aztán amikor már ki akartam lépni facebookról Levi lépett be.

Levi üzenete: Hát te?

Zoé üzenete. Bora hívott, hogy boldog szülinapot. Szegénynek még mindig vacakol az órája!

Levi üzenete: Várj átmegyek!

Majd az ajtóban megjelent, és ledőlt mellém az ágyra. Kikapcsoltam a gépem, és helyette inkább Levivel beszélgettem. Nagyon gyorsan telt az idő, egyszer csak elkezdett csipogni Levi karórája.

- Boldog szülinapot! - mondta, és nyomott egy puszit a homlokomra.

- Köszönöm!

Abban a pillanatban elkezdett csöngni a telefonom, Bora volt ő is boldog szülinapot kívánt!

Levi utána elment haza, hogy kipihenjem magam, vagy inkább ő magát.... Átfutottam a szemközti szobába, berontottam az ajtón, és az alvó Zozóra ugrottam.

- Boldog születésnapot! - üvöltöttem a fülébe.

- Neked is, de most hagyj aludni.

- Nem hagylak!

- Legalább szállj le rólam!

- Rendben de akkor gyere! - leszálltam róla, majd megvártam míg kikószálódik az ágyból, megragadtam a kezét, és magam után húztam.

- Hová megyünk?

Magammal húzva Zozót, a medencéhez futottam.

- Érzed ezt? - kérdeztem.

- Mit?

- A szabadság illatát.

- Nem, de tudod mit érzek?

- Mit?

- A bizsergést a lábaimban – ezzel a lendülettel megragadta a kezem, és együtt zuhantunk a medencébe.

- Ez mire volt jó?

- Erre – majd lenyomott a víz alá. Én pedig fulladozva jöttem fel a víz alól. - ezt azért kaptad mert felkeltettél! Jóét!

Mondta, aztán kimászott a medencéből, és felment a szobájába. Én még utánakiáltottam:

- Anya meg fog ölni, ha vizesen mész be a házba!

Kimásztam a vízből, magamhoz vettem egy törölközőt, és vártam a napfelkeltét. Bár még csak egy óra múlt én kitartóan vártam a napfelkeltét, míg el nem aludtam.

Reggel nyolc körül arra ébredtem, hogy Levi ült mellettem. Mikor észrevette, hogy fent vagyok, kedvesen keltett.

- Jó reggelt! Még egyszer boldog szülinapot!

- Jó reggelt, és köszönöm!

- Ez a tied!- a kezembe nyomott egy nagy dobozt – Bontsd ki!

Azt tudtam, hogy lesz benne egy póló egy közös képünkkel. Minden évben adunk a másiknak egy ilyen pólót, ez már kiskorunk óta szokásunk, még a legelső is megvan. De amikor kinyitottam a doboz elbőgtem magam, kaptam tőle egy olyan kártyahalmot, amire az volt írva „ötvenkét dolog amit szeretek benned”.

El is olvastam miket szeret bennem az én Levim, a kedvencem a „szeretlek, mert te jelented nekem a világot”. Amikor végignézetem Levi vállára hajtottam a fejem, és csak annyit mondtam:

- Ennél szebb ajándékot nem is adhattál volna!

Hirtelen Bora jött meg.

- Sziasztok, zavarok? - kérdezte, mintha sosem látnánk szívesen.

- Dehogy is!

- Hoztam neked valamit Zoé! - és a kezembe nyomott Bora egy csomagot.

- Olyan aranyosak vagytok – néztem rájuk – tudjátok, hogy nem kellet volna!

- Érted bármit! - mondták szinte egyszerre, minta előre megbeszélték volna.

Kibontottam az ajándékot. Volt benne egy csomó tök jó karkötő, pár körömlakk meg álmaim szoknyája amit hetek óta nézegettem a boltban. Felmentünk a szobámba, előhalásztam az én ajándékom amit Zozónak szántam. Kopogtattam az ajtón, majd benyitottam.

- Gyertek le! - szóltam Zozónak, és Tomnak aki nem rég érkezhetett.

Mi lent vártuk őket a konyhában, közben anya körülöttünk sürgött-forgott, csinált reggelit égett pirítóst nyami a kedvencem! Nagy ajándékos táskákkal jöttek le a fiúk. Átadtuk egymásnak az ajándékokat. Kaptam Zozótol egy óriásmacit Tomtól egy „Akkor aggódnék a korom miatt ha nem néznék ki ilyen őrülten jól” feliratú bögrét. Zozó kapott Borától egy „Dear kaffee: I love yuo” feliratú kanalat, mert tudni kell a ikremről, hogy hetedikes korunk óta kávézik, mert mindig alacsony volt a vérnyomása...

Levitől egy deszkás sapit kapott, Tomtól egy új gördeszkát. Tőlem pedig egy deszka alakú telefon tokot.

Anya nem adta oda az ajándékunk, azt mondta majd ha apa is itt lesz. A húgunk meg elő se keveredett délután kettőig.

- Jó reggelt! - köszönt mindenki.

- Helo, boldog szülinapot itt az ajándékotok. Ne keressetek ma már!

A kezünk benyomott egy-egy „költözzetek el mihamarabb” feliratú párnát, majd elviharzott.

- Olyan jószívű, azt akarja, hogy tovább tanuljatok! - aha anya ezt így értelmezte.

Amúgy Kloé azért nem akart ma kijönni a szobájából, mert tudta jól ma mi vagyunk a középpontban, és ha előjött volna, nem rá figyeltek volna és ebbe talán bele is pusztult volna...

Mikor hazajött apa odaadták az ajándékunk ami egy xbox360 volt, hozzá egy csomó játékkal.

Éjfélig az új játékunkkal játszottunk. Táncoltunk, gitároztunk minden egyes játékot kipróbáltunk.

Ez a nap egyszerűen szuper volt. A mai naptól egészen egy évig, ha megkérdezik, hogy hány éves vagyok, azt fogom mondani 15!